2011. március 13.
16:00
Egyik tanítványom (László) Ticket Restaurant-tal fizet az óra után. Panaszkodik, hogy a diákmunkákért, amiket hébe-hóba vállal, alig kap valami kis pénzt. Ha nem lenne a sok filléres kifőzde és a menza, ha nem lenne aggódó édesanyja aki hetente egyszer pakkot küld neki tele mindenféle hideg-meleg elemózsiával akkor éhen halna. Nem akarom faggatni és ezáltal még kínosabb helyzetbe hozni, gyorsan fiókomba csúsztatom a tiketteket majd kikísérem Lászlót. Sietve öltözik, cipőjét is elfelejti bekötni, elhadar egy „További szép napot tanár urat” majd szemlesütve távozik.
Ezek a jegyek végül is „pénzek”, szinte bárhol fizethet velük az ember. Úgyis rég ettünk már „egyéb helyen” Fiffel, ráadásul Vas Pista mesélte, hogy a Hot wings szárnyak roppant ízletesek és a lelkünkre beszélt, hogy egyszer okvetlenül meg kell, hogy kóstoljuk. Akkor még fenntartásaim voltak de most rászántam magam, egy próbát megér. Estefele fel is kerekedünk, Fif meg én és a király utcai KFC felé vesszük az irányt.
Este ½ 8:
Nem sokat fogyasztok, nem igazán győznek meg ezek az „étkek” (és most szándékosan használok zárójelet), Fannit annál inkább. Vadul habzsol mellettem, miközben én dolgozgatni próbálok. Egy hirtelen mozdulat és a csípős szószával sikeresen összemaszatolja a magam mellé készített Cocteau fordításomat. Méregbe jövök. Fanni szabadkozik, sajnálja nagyon. Sajnálja! Ugyan mit ér! Oda a friss, tiszta munkám! Kezdhetem elölről körmölni az egészet. Bosszúság...
